Élet Pesten

Lassan már 3 hete, hogy nem láttuk egymást! Ágival szintén hosszú idő után ma sikerült találkozni - együtt ebédeltünk. Már egy ideje meg volt beszélve, hogy elmegyünk indiai kaját enni, és most végre össze is jött. Igazából meglepődtem, mert a curry-s báránynak egészen európai íze volt. Persze lehetett érezni ismeretlen fűszereket (gondolom a curry-t), de nem volt az a teljesen más ízvilág, mint amit az indiai kaják mellé elképzeltem. Bár nyilván erősen belejátszik a dologba, hogy Budapesten vagyunk.. lényeg a lényeg: fincsi volt és laktató is, mert egészen fél 10-ig nem éheztem meg.

ÁGI! Nem fogod elhinni mi történt! Az egyetem kertjében tanultam, már kezdett sötétedni, mikor egyszer csak hallottam, hogy valami mocorog a földön a levelek között. Először azt hittem mókus, de mikor odanéztem a borostyán közül előjött egy süni! Eliszkolt a padok mögött és visszament a bozótba. Közelebb mentem, hátha látom még, de csak a zörgését hallottam. Viszont ekkor egy másik süni is feltűnt, nem messze ott, ahol az előbbi megjelent. Volt egy kis ösvény a borostyán levelei között, ott futkározott. Csendben odalépegettem, megálltam, nem messze szöszmötölt, majd megfordult és elindult az ösvényen, éppen felém. Egy tenyérnyire állt meg a cipőm előtt! Kicsit gondolkozott, hogy mi legyen, aztán biztos megérezte az emberszagot, mert megfordult és visszament a bozótba. Nagyon jófejek voltak, de azért kicsit beijedtem, hogy meg fog harapni, vagy megszúrja a lábam..
Nem is gondoltam volna, hogy az egyetemen laknak sünik. Ági, ha van kedved, holnap elmehetünk megnézni őket, hátha megint felbukkannak!

Nagyon fura volt ez a mai "lógás", úgy éreztem magam, mint egy egyetemista, pl délelőtt 10-kor futottam, nem is volt szinte senki. (Nagyon fújt a szél a parton, az is igaz..) Készülgettem is amennyire lehetett a holnapira, aztán mostmár eldöntöttem, hogy nem parázok rajta. Egyedül az lehet gázos, ha németül nem jut eszembe valami, de azt meg keresztülszurkolom :) Lesz egy csomó feladat, 9-kor kezdődik, és valamikor 2 után lesz vége várhatóan. Lesz szendvics meg ilyesmi.. szép kis nap lesz, aztán majd hívlak titeket. Pussz!

Tegnap késő este Fibi nagyon kerülgetett, szinte könyörgött az őzbarna szemeivel, hogy vigyem már el végre sétálni. Utoljára vasárnap reggel sétáltunk együtt. Tudjátok mennyire szeret a gazdival, szabadon futkározni.
Kilenc előtt indultunk el, Kristály utca, István út, zöld-fű-rész útvonalon. Tőzsér, Küküllő, Nyárád visszautat terveztem.
A Széchenyiről együtt fordultunk be a Tőzsérre. Mentem vagy tizenöt-húsz métert, mikor látom, Fibi eltűnt mellőlem. Gondoltam, lemaradt, a bokrok mögött szaglászik. Vártam, majd szólítom; semmi. Visszamegyek, Fibi sehol. Gondoltam megkerült a túloldalon, előrement. Elmentem a Küküllő sarokig, sehol. Vissza a Széchenyire, kutya nincs. Itt már kezdtem pánikolni. Fütyülök, hívom, semmi. Szemből, a Tőzsérről jön egy kutyás, kérdem, terrier volt-e. Hát nem. Pár perc, Küküllő felől nagyobb testű kóbor kutya jön, ha Fibi arra tünik el, a kóborral visszajött volna. Végignéztem a Tőzsér kerítéseit, hátha bebújt valahová; így már máshol jártunk. Nos, semmi rés. Itt már komoly volt a pánik. Ha visszafordult a Tőzsérről, (ugye oda együtt fordultunk be) úgy gondoltam, csak a Tesco felé mehetett tovább. Nosza, kocogás a McDrive-ig. Kutya még a láthatáron sem. Kocogás vissza a Tőzsérre. Pánik maximus. Gondolatban szórólapok, hirdetés, eltűnt kutya. Az ég borult volt, Fibinek egy dörgés elég, hogy kiszaladjon a világból. No nem mert gyáva, csak nem szereti. Egy lovat megenne, ha engednénk. ;)
Tőzsérnél a helyzet változatlan, kutya sehol. 5-10 perc hivás, füttyjel, semmi. Nos nincs mit tenni, irány haza, kerékpár, lámpa, reggelig ha kell, keresem Fibit. Útban a Kristály felé, a Széchenyi - István sarkon, a távolban magányos kutya. Ez Fibi lesz! Kocogásból vágta, a sarokra érve kiderül, csak a korábbi kóbor eb. Futás tovább, most már hazafelé. Befordulva, ahogy végignézek Bornemisszán, üres a járda, amennyire a sötétben végig lehet látni rajta. Pár méterre voltam a kaputól, már azon bosszankodtam, biztos bezárták a szomszédok a kaput, nálam meg csak a garázs nyitója van, hogy a frászba jutok be, mikor látom a kis dögöt a kapu előtt szobrozni. Biz'isten, majdnem sírva fakadtam. Nem kapott büntit, csak felkaptam és hoztam be. A futkározástól és a rémülettől kivoltam, a család levette, valami gáz volt, meg hát jó órásra sikerült a húszperces séta.
Soha többet póráz nélkül nem viszem le a kisasszonyt. Azt hiszem, így utólag, hogy valami távoli dörgést hallhatott, ami miatt visszafordult, míg én mentem tovább. Hál'istennek, hazafelé vette az irányt, és útközben sem történt vele semmi baj. Úgy gondolom, nagyon nagy mázlink volt.

Huu, ma olyan finomat ebédeltem, le is fotóztam nektek! :P
Tegnapelőtt voltam a tescoban és vettem krumplit, meg egy szál lecsókolbászt. Megpucoltam, felvágtam a krumplit és a kolbásszal együtt bedobtam a sütőbe. Még tepsim se volt, helyette alufóliából hajtogattam egyet, ami tökéletesen bevált.
Íme itt az eredmény:

Tegnapi meg Ágival pizzáztunk a Bartók Bélán egy parkban. 
Jó hír: pénteken mindketten hazamegyünk! :)

Tegnapelőtt voltam Riddim Colony koncerten a ZöldPardonban. Tök jó kis reggae banda, tetszett a zenéjük!
Szerencsére jó idő volt a napokban, így futni is el tudtam menni. Elfutottam a Duna mentén a Lágymányosi hídig, a budai oldalon, át a hídon és ott jöttem vissza, ahol Ági is futni szokott, plusz a Petőfi hídon.

Jaj, a legjobb hírt még nem is mondtam: lesz a Pannónia Fesztivál június 9-13. között Várpalotán, és ingyen megyünk rá! A Karima tagjaként jelentkeztünk sajtóakkreditációra és visszaigazoltak, hogy mehetünk! :D

Már csak az a fránya statika vizsga kell, hogy jól sikerüljön holnap! Utána még lesz egy geodézia vizsga, 8-án, de amiatt még ráér parázni.

Remélem otthon minden rendben, és Zsuca is meggyógyult!