Lassan már 3 hete, hogy nem láttuk egymást! Ágival szintén hosszú idő után ma sikerült találkozni - együtt ebédeltünk. Már egy ideje meg volt beszélve, hogy elmegyünk indiai kaját enni, és most végre össze is jött. Igazából meglepődtem, mert a curry-s báránynak egészen európai íze volt. Persze lehetett érezni ismeretlen fűszereket (gondolom a curry-t), de nem volt az a teljesen más ízvilág, mint amit az indiai kaják mellé elképzeltem. Bár nyilván erősen belejátszik a dologba, hogy Budapesten vagyunk.. lényeg a lényeg: fincsi volt és laktató is, mert egészen fél 10-ig nem éheztem meg.

ÁGI! Nem fogod elhinni mi történt! Az egyetem kertjében tanultam, már kezdett sötétedni, mikor egyszer csak hallottam, hogy valami mocorog a földön a levelek között. Először azt hittem mókus, de mikor odanéztem a borostyán közül előjött egy süni! Eliszkolt a padok mögött és visszament a bozótba. Közelebb mentem, hátha látom még, de csak a zörgését hallottam. Viszont ekkor egy másik süni is feltűnt, nem messze ott, ahol az előbbi megjelent. Volt egy kis ösvény a borostyán levelei között, ott futkározott. Csendben odalépegettem, megálltam, nem messze szöszmötölt, majd megfordult és elindult az ösvényen, éppen felém. Egy tenyérnyire állt meg a cipőm előtt! Kicsit gondolkozott, hogy mi legyen, aztán biztos megérezte az emberszagot, mert megfordult és visszament a bozótba. Nagyon jófejek voltak, de azért kicsit beijedtem, hogy meg fog harapni, vagy megszúrja a lábam..
Nem is gondoltam volna, hogy az egyetemen laknak sünik. Ági, ha van kedved, holnap elmehetünk megnézni őket, hátha megint felbukkannak!